Guinea világörökségi helyszínei
Megjelenés
Guinea területéről eddig egy helyszín került fel a világörökségi listára, három helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
Nimba-hegy Természeti Rezervátum | |
Elefántcsontpart és Guinea közös világörökségi helyszíne | |
1981, kiterjesztés:1982 | |
Veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára került: 1992 | |
Természeti (IX)(X) | |
Védett terület: 17 540 ha, hivatkozás: 155 | |
Az Elefántcsontpart és Guinea határán fekvő, a környező szavannák fölé magasodó Richard-Molard-hegy a két ország legmagasabb pontja és a 180 négyzetkilométeres rezervátum központja. A terület földrajzilag egyedülálló és mintegy kétszáznegyven endemikus fajnak ad otthont. A rezervátumot csaknem teljesen érintetlen erdő borítja, az alacsonyabb lejtőkön lombhullató fák találhatók, ezer méternél magasabban hegyvidéki erdők, míg a csúcs közelében hegyi szavanna terül el. A rezervátumban él a fokozottan veszélyeztetett Mount Nimba-varangy, az elevenszülő varangy, valamint csimpánzok, elefántok, bivalyok, antilopok, oroszlánok, hiénák és cerkófok. Az alacsonyabb területeket lápvidék borítja, ez keselyűk, kígyók, kétéltűek menedéke. A rezervátum élővilágát vasércbányászat fenyegeti, ezen kívül nagy kárt okoznak az elefántcsontparti menekültek is akik orvvadászattal foglalkoznak. Ennek következtében a rezervátum 1992-ben felkerült a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára |
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Javasolt helyszínek
[szerkesztés]Megnevezés | Kép | Típus | Kritérium | Év | Link |
---|---|---|---|---|---|
Gberedou-Hamana népi építészete és mandinka kultúrtája | Kulturális | II, V, VI | 2001 | 1521 | |
Nimba-hegy kultúrtáj | Kulturális | II, VI | 2001 | 1522 | |
Az afrikai rabszolgaút Timbótól a Rio Pongóig tartó szakasza | Kulturális | IV, VI | 2001 | 1523 |
Források
[szerkesztés]- Guinea az UNESCO világörökség oldalán (angolul)
- Guinea javaslati listája az UNESCO honlapján (angolul)
- Világörökségek enciklopédiája. Kossuth Kiadó (2011). ISBN 963-09-6595-8
- UNESCO. Világörökség. Partvonal Kiadó (2010). ISBN 963-991-049-2